‏ Luke 1

Azok pedig kimenvén, prédikálának mindenütt, az Úr együtt munkálván velök, és megerősítvén az ígét a jelek által, a melyek követik vala. Ámen! ^a

A Lukács írása szerint való szent evangyéliom

1 2

Előszó

3Mivelhogy sokan kezdették rendszerint megírni azoknak a dolgoknak az elbeszélését, a melyek minálunk beteljesedtek, ^b 4A mint nékünk előnkbe adták, a kik kezdettől fogva szemtanúi és szolgái voltak az ígének: ^c 5Tetszék énnékem is, ki eleitől fogva mindeneknek szorgalmasan végére jártam, hogy azokról rendszerint írjak néked, jó Theofilus, ^d 6Hogy megtudhasd azoknak a dolgoknak bizonyosságát, a melyekre taníttatál. ^e

Angyal adja hírül Keresztelő János születését

7Heródesnek, a Júdea királyának idejében vala egy Zakariás nevű pap az Abia rendjéből; az ő felesége pedig az Áron leányai közül való vala, és annak neve Erzsébet. ^f 8És mind a ketten igazak valának az Isten előtt, kik az Úrnak minden parancsolataiban és rendeléseiben feddhetetlenül jártak. ^g 9És nem volt nékik gyermekük, mert Erzsébet meddő vala, és mind a ketten immár idős emberek valának. ^h 10Lőn pedig, hogy mikor ő rendjének sorában papi szolgálatot végzett az Isten előtt, 11A papi tiszt szokása szerint reá jutott a sor, hogy bemenvén az Úrnak templomába, jó illatot gerjesszen. ⁱ 12És a népnek egész sokasága imádkozék kívül a jó illatozás idején; ^j 13Néki pedig megjelenék az Úrnak angyala, állván a füstölő oltár jobbja felől. ^k 14És láttára megrettene Zakariás, és félelem szállá meg őt. ^l 15Monda pedig az angyal néki: Ne félj Zakariás; mert meghallgattatott a te könyörgésed, és a te feleséged Erzsébet szül néked fiat, és nevezed az ő nevét Jánosnak. ^m 16És lészen tenéked örömödre és vigasságodra, és sokan fognak örvendezni az ő születésén; ⁿ 17Mert nagy lészen az Úr előtt, és bort és részegítő italt nem iszik; és betelik Szent Lélekkel még az ő anyjának méhétől fogva. ^o 18És az Izrael fiai közül sokakat megtérít az Úrhoz, az ő Istenükhöz. ^p 19És ez Ő előtte fog járni az Illés lelkével és erejével, hogy az atyák szívét a fiakhoz térítse, és az engedetleneket az igazak bölcsességére, hogy készítsen az Úrnak tökéletes népet. ^q 20És monda Zakariás az angyalnak: Miről tudhatom én ezt meg? mert én vén vagyok, és az én feleségem is igen idős. ^r 21És felelvén az angyal, monda néki: Én Gábriel vagyok, ki az Isten előtt állok; és küldettem, hogy szóljak veled, és ez örvendetes dolgokat jelentsem néked. ^s 22És ímé megnémulsz és nem szólhatsz mindama napig, a melyen ezek meglesznek: mivelhogy nem hittél az én beszédimnek, a melyek beteljesednek az ő idejökben. ^t 23A nép pedig várja vala Zakariást, és csodálkozék, hogy a templomban késik. ^u 24És kijövén, nem szólhata nékik; eszökbe vevék azért, hogy látást látott a templomban; mert ő csak integetett nékik, és néma maradt. ^v 25És lőn, hogy mikor leteltek az ő szolgálatának napjai, elméne haza. ^w 26E napok után pedig fogada méhében Erzsébet az ő felesége, és elrejtőzék öt hónapig, mondván: ^x 27Így cselekedett velem az Úr a napokban, a melyekben reám tekinte, hogy elvegye az én gyalázatomat az emberek között. ^y

Krisztus születését adja hírül Gábriel

28A hatodik hónapban pedig elküldeték Gábriel angyal Istentől Galileának városába, a melynek neve Názáret, 29Egy szűzhöz, a ki a Dávid házából való József nevű férfiúnak volt eljegyezve. A szűznek neve pedig Mária. ^z 30És bemenvén az angyal ő hozzá, monda néki: Örülj, kegyelembe fogadott! Az Úr veled van, áldott vagy te az asszonyok között. ^aa 31Az pedig látván, megdöbbene az ő beszédén, és elgondolkodék, hogy micsoda köszöntés ez?! ^ab 32És monda néki az angyal: Ne félj Mária, mert kegyelmet találtál az Istennél. ^ac 33És ímé fogansz a te méhedben, és szülsz fiat, és nevezed az ő nevét JÉZUSNAK. ^ad 34Ez nagy lészen, és a Magasságos Fiának hivattatik; és néki adja az Úr Isten a Dávidnak, az ő atyjának, királyi székét; ^ae 35És uralkodik a Jákób házán mindörökké; és az ő királyságának vége nem lészen! ^af 36Monda pedig Mária az angyalnak: Mimódon lesz ez, holott én férfiat nem ismerek? 37És felelvén az angyal, monda néki: A Szent Lélek száll te reád, és a Magasságosnak ereje árnyékoz meg téged; azért a mi születik is szentnek hivatik, Isten Fiának. ^ag 38És ímé Erzsébet, a te rokonod, ő is fogant fiat az ő vénségében; és ez már a hatodik hónapja néki, a kit meddőnek hívtak: ^ah 39Mert az Istennél semmi sem lehetetlen. ^ai 40Monda pedig Mária: Imhol az Úrnak szolgálója; legyen nékem a te beszéded szerint. És elméne ő tőle az angyal.

Mária látogatása Erzsébetnél

41Fölkelvén pedig Mária azokban a napokban, nagy sietséggel méne a hegységbe, Júdának városába; ^aj 42És beméne Zakariásnak házába, és köszönté Erzsébetet. ^ak 43És lőn, mikor hallotta Erzsébet Mária köszöntését, a magzat repese az ő méhében; és betelék Erzsébet Szent Lélekkel; ^al 44És fennszóval kiálta, mondván: Áldott vagy te az asszonyok között, és áldott a te méhednek gyümölcse. ^am 45És honnét van ez nékem, hogy az én Uramnak anyja jön én hozzám? ^an 46Mert ímé, mihelyt a te köszöntésednek szava füleimbe hatolt, a magzat örvendezéssel kezde repesni az én méhemben. ^ao 47És boldog az, a ki hitt; mert beteljesednek azok, a miket az Úr néki mondott. ^ap

Mária éneke

48Akkor monda Mária: Magasztalja az én lelkem az Urat, ^aq 49És örvendez az én lelkem az én megtartó Istenemben. ^ar 50Mert reá tekintett az ő szolgáló leányának alázatos állapotjára; mert ímé mostantól fogva boldognak mondanak engem minden nemzetségek. ^as 51Mert nagy dolgokat cselekedék velem a Hatalmas; és szent az ő neve! ^at 52És az ő irgalmassága nemzetségről nemzetségre vagyon azokon, a kik őt félik. ^au 53Hatalmas dolgot cselekedék karjának ereje által, elszéleszté az ő szívök gondolatában felfuvalkodottakat. ^av 54Hatalmasokat dönte le trónjaikról, és alázatosakat magasztalt fel. 55Éhezőket töltött be javakkal, és gazdagokat küldött el üresen. ^aw 56Felvevé Izráelnek, az ő szolgájának ügyét, hogy megemlékezzék az ő irgalmasságáról. ^ax 57(A miképen szólott volt a mi atyáinknak), Ábrahám iránt és az ő magva iránt mindörökké! ^ay 58Marada pedig Mária Erzsébettel mintegy három hónapig; azután haza tére.

János születése és körülmetélése

59Erzsébetnek pedig betelék az ő szülésének ideje, és szűle fiat. ^az 60És meghallák az ő szomszédai és rokonai, hogy az Úr nagy kegyelmességet cselekedett ő vele; és együtt örülének vele. ^ba 61És lőn nyolczad napon, eljövének, hogy körülmetéljék a gyermeket; és az ő atyja nevéről Zakariásnak akarák őt nevezni. ^bb 62És felelvén az ő anyja, monda: Nem; hanem Jánosnak neveztessék. ^bc 63És mondának néki: Senki sincs a te rokonságodban, a ki ezen a néven neveztetnék. ^bd 64És intének az ő atyjának, hogy minek akarja neveztetni? 65Az pedig táblát kérvén, ezt írá, mondván: János a neve. És elcsodálkozának mindnyájan. ^be 66És feloldódék az ő szája és nyelve azonnal, és szóla, áldván az Istent. 67És félelem szállott minden ő szomszédaikra; és Júdeának egész hegyes tartományában elhirdettetének mind e dolgok. 68És szívökre vevék mindenek, a kik hallák, mondván: Vajjon mi lesz e gyermekből? És az Úrnak keze vala ő vele. ^bf

Zakariás éneke

69És Zakariás, az ő atyja beteljesedék Szent Lélekkel, és prófétála mondván: ^bg 70Áldott az Úr, Izráel Istene, hogy meglátogatta és megváltotta az ő népét, ^bh 71És felemelte az üdvösségnek szarvát nékünk az ő gyermekének, Dávidnak házában, ^bi 72A mint szólott az ő szent prófétáinak szája által, kik eleitől fogva voltak, ^bj 73Hogy a mi ellenségeinktől megszabadít, és mindazoknak kezéből, a kik minket gyűlölnek; 74Hogy irgalmasságot cselekedjék a mi atyáinkkal, és megemlékezzék az ő szent szövetségéről, ^bk 75Az esküvésről, a melylyel megesküdt Ábrahámnak, a mi atyánknak, hogy ő megadja nékünk, 76Hogy megszabadulván a mi ellenségeink kezéből, félelem nélkül szolgáljunk néki. ^bl 77Szentségben és igazságban ő előtte a mi életünknek minden napjaiban. ^bm 78Te pedig kis gyermek, a magasságos Isten prófétájának hivattatol; mert az Úr előtt jársz, hogy az ő útait megkészítsed; ^bn 79És az üdvösség ismeretére megtanítsad az ő népét, a bűnöknek bocsánatjában. ^bo 80A mi Istenünk nagy irgalmasságáért, a melylyel meglátogatott minket a naptámadat a magasságból, ^bp